PRANTÉ

valami van…

Posted in Kategorizálatlan by Merci on július 9, 2008

Tudom, az élet változás, folyamatos áramlás. Mindig minden változik bennem és körülöttem, de ez most más. Ha majd rá tudok kívülről tekinteni, írok róla, most az van, hogy próbálok minden másodpercben ott lenni, ami nem is olyan könnyű :) Tanulok, mert a tanulásnak soha nincs vége… ezúttal azt tanulom, ami számomra a legfontosabb: ez az - aminek olyan nagyon örülök, és ezzel még nem mondtam semmit (többet nem is tudnék)

Ezeket a képeket vasárnap készítettem, Levenáékkal a hajógyárin voltunk, a gyereksziget utolsó napját csíptük el. Jó volt nagyon, ismétlést követelünk :) Jó nézni, hogy ilyen felhőtlenül, kritikátlanul és kontroll nélkül át tudják adni magukat a történéseknek. Eldöntik, hogy mit szeretnének kipróbálni és meg is teszik. És ha nem tetszik, azt is bevállalják. Van még mit tanulnom tőlük. 

Tagged with: , ,

9 vélemény

Subscribe to comments with RSS.

  1. Panka said, on július 10, 2008 at 11:41 am

    Hat igen, a gyerekektol nagyon sokat lehet tanulni!!! :)

  2. Merci said, on július 10, 2008 at 12:03 pm

    amíg nem pakoljuk tele őket a saját elképzeléseinkkel, előfeltételezéseinkkel, hiedelmeinkkel… én is gyakran minősítem, amit csinálnak, azzal is lehet nehezíteni a dolgukat… ezekkel is van még dolgom…

  3. Nori said, on július 10, 2008 at 12:54 pm

    Jó,hogy történnek benned a dolgok…ez nagyon pozítív:-)

  4. Merci said, on július 10, 2008 at 3:52 pm

    igen, az.
    azért írtam, mert teljesen lefoglal, így időnként megszűnik minden más szabadidős tevékenység (kert, blog, ilyesmik)

  5. Levena said, on július 10, 2008 at 10:09 pm

    Milyen jó lett a trambulinos kép :) J. is azt kérdezi folyton, mikor játszhat megint a lányokkal. :) És én is örülök, ha máskor is találkozunk :)

    Milyen különös ez a fajta tanulás élmény… Egészen más mint az iskola :) És ezt most nem azért mondom, mert csatornázásról van szó, hanem arra gondolok, ahogy nyitottak leszünk az életre, és maga az Élet tanít… Az, hogy eleinte szavakkal meg sem fogható, csak érzed… Valami ilyesmi, igaz? :)

  6. Merci said, on július 11, 2008 at 10:38 am

    Pillanatnyilag ez az egyik legfontosabb házi feladatom. Az a lényege, hogy egy elfelejtett momentumot kell felhozzak a feledés homályából… Szerintem elég gyatrán haladok vele…
    Szóval oda kell figyelnem, hogy a fontos dolgok ne csak megtörténjenek velem, hanem át is éljem őket. Azt hittem, ennél már tudatosabb vagyok, de ezek szerint nem annyira :)

  7. Merci said, on július 11, 2008 at 11:35 am

    ja, majd el felejtettem! kiírtam az összes fotót egy cédére nektek, a lányodról a repülős képek nagyon jók lettek :)

  8. levena said, on július 11, 2008 at 12:12 pm

    De jó, köszi :)

  9. Levena said, on július 16, 2008 at 8:54 pm

    Valami tényleg nagyon zajlik arrafelé, hogy ilyen csöndben vagy :)


Válasz