változások: hogy főzök most & muszaka recept

Nagyon sok minden változott… elkezdem leírni…

Egy-egy ilyen csatornázás alkalmával sok energiát megmozgatunk, ami azt jelenti, hogy minden sok blokkot feloldunk, régi, beszáradt, használhatatlan rétegeket (hitrendszereket) engedünk el. Nem tudatosan, pontról-pontra felsorolva és kipipálva, hanem megvilágosodás (lásd “aha” élmény) által. Én ezt úgy élem meg, hogy egyszerűen felfigyelek dolgokra, amiket eddig rutinból csináltam (vagy nem csináltam) és újraértékelem őket. Nem az ítélkezés szintjén (hogy jó vagy rossz meg ilyenek), hanem hogy akarom-e és így akarom-e. Ezt én választottam-e magamnak vagy valaki más elgondolásait/érzelmeit tettem magamévá. Ezen a ponton (és bármikor) dönthetek úgy, hogy köszi, ez nem az én utam, ez nekem nem hiányzik. Mint már írtam: ha lehet, inkább a könnyebb utat választom :)

Tehát volt az utóbbi pár napban néhány egy csomó ilyenem. Például a főzés. A gasztrobloggerek között nagyon sokan vannak, akik új recepteket találnak ki és csípőből küldik a jobbnál jobb íz-harmóniákat, különleges párosításokat, a finom és ínycsiklandó ételeket. Ezért ami következik, az nem mindenkinek különös. Ugyanis én ezt nem igazán csináltam, és ha előfordult, akkor se okozott örömet. Eddig. Tegnap írtam, hogy lett itthon egy csomó zöldség, amikkel fogalmam sem volt, hogy mihez kezdjek. Szokásomhoz híven elkezdtem keresgélni Vimizonál, hátha. Találtam is, sokat, de valahogy egyik sem volt az igazi. Elővettem néhány szakácskönyvet, de semmi :) Mivel ekkor már majdnem 6 óra volt, rájöttem, nincs keresgélés tovább, neki kell állni és főzni kell valamit.

Muszaka

A fél kiló darált marhahús már kiengedett (apa előre szólt, hogy húst kíván – a hétvégén önellátó volt és úgy látszik megunta a katonázást). Felkockáztam egy padlizsánt és két cukkinit, beáztattam az újkrumplit. Az alapanyagokból itt már kezdett derengeni, hogy ez valami muszakaszerűség lesz, úgyhogy folytattam. Beüzemeltem – most először – a nemrég beszerzett öntöttvas grillserpenyőt, kevés olívaolajjal bekentem és rápakolgattam a padlizsándarabokat. A megszórtam őket só-bors-oregano kombóval. Ezen a ponton tettem egy hasznos és időkímélő felfedezést: ezentúl kockák és egyéb sokszögű apróságok helyett karikák lesznek, mert az akár órákkal is megrövidítheti a forgatást és ezáltal az egész főzésidőt :) Szóval megforgattam mind a hatezer hasábot és most ez az oldal is kapott a fűszerekből. Ugyanígy jártam el a cukkínivel is. Igen, a hasábok is ugyanakkorák voltak, ugyanannyian :) A krumplinál már jobb lett volna a helyzet, hiszen apa kiválogatta a legkisebbeket :), ezért ezeket csak félbe kellett vágni. Viszont egy-két kanyar helyett három lett… Miközben ezekkel bíbelődtem, felaprítottam egy hagymát és kevés olajon megpároltam, rádobtam a húst és fehéredésig kevergettem. Akkor ráöntöttem egy kis konzerv sűrített paradicsomot, fűszereztem és kicsit pirítottam mielőtt felöntöttem kevés vízzel. Lefedve, néha a vizet pótolva pároltam. Ugyancsak a grillezés közben összekevertem 2 dl tejszínt 2 tojással, a fűszerkombóval majd belemorzsoltam 15 dkg juh- és kecsketejből készült fetát. Amikor minden grillezett zöldség és a hús is elkészült, előmelegítettem a sütőt 200 fokra és kiolajoztam egy jénait. Leraktam bele egy réteg zöldséget (vegyesen), rá egy réteg húsos mártást, megkentem a fetás mártással és így tovább, amíg minden elfogyott. A tetejére is zöldség került, arra a fetás mártás és még rákarikáztam 25 dkg mozarellát is. 25 perc a sütőben bőven elég volt, hogy minden összemelegedjen és a mozarella a tetején szép piros legyen. 

És mindezt puskázás nélkül! :) Igazi flow élmény volt, amit talán még soha nem tapasztaltam a főzés kapcsán. Vezetés, fotózás, ültetés közben igen, de ez új volt. Tök bátor voltam! :) Ilyet fogok még készíteni a nyáron, és szerintem hús nélkül, mert szerintem úgy nyáriasabb.

Most jövök rá, hogy aki csak egy muszaka receptért jött, az is kapott bónusz infót – ilyen az élet :)