Szűzsült vadászmártással
Ez a bejegyzés ott pihent, fotóra várva a draftok között. Azóta többször is elkészült már, de a fotó mindig elmaradt. A bejegyzést most közzéteszem, aztán majd egy szép napon kap igazi, rendes ételfotót is.
Ez volt az első vacsora, ami Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve alapján készült. Bevált a recept, egyszerű, semmi macera. A vadászmártás a vadasra hajaz, amint az az alábbiakból látható. A gomba nálam fagyasztott vegyes erdei gomba volt + beáztattam némi szárított vargányát, hogy fokozzam a hatást. A bacon egy részével meg kellett volna tűzdeljem a szűzet, de ezúttal ez elmaradt (legközelebb meglesz, úgy csinálom, hogy kis hegyes tüskéket gyártok a baconból/szalonnából, lefagyasztom őket és amikor jó kemények, beleszurkálom őket a húsba). Fotó nincs. Még. Mivel a család úgy döntött, hogy megtartjuk a receptet, hamarosan pótolom, addig is egy kép neki, az őszi gombavadászatról..
. 1 sertésszűz
. bacon
. 4 kicsi vagy 2 nagyobb sárgarépa
. 1 vöröshagyma
. 20 dkg gomba
. 2 ek szárított vargánya
..vaj
. liszt
. tejföl/tejszín
. só, bors, kakukkfű.
A szárított vargányát leöntöm annyi forró vízzel, amennyi épp ellepi. A baconnal megtűzdelt (vagy nem) húst sózom, borsozom és forró zsíron egy lefedhető serpenyőben pár perc alatt körbesütöm, hogy a rostok bezáródjanak. Akkor a karikára vágott sárgarépát és hagymát körészórom, pici vizet öntök alájuk, visszaveszek a tűzerőből, lefedem és párolom amíg a hús elkészül. Közben elkészítem a köretet (jelen esetben rizs volt) és a mártás másik felét. Ehhez a gombát (ha nagyok, negyedelem vagy szeletelem, a picik maradhatnak egészben) vajon megpirítom, só, bors, kakukkfű neki és amikor kész, vár amíg a hús utóléri. Akkor a pecsenyelét a sárgarépa és a hagyma maradványaival megdolgozom a botmixerrel, hozzáadom a vargányás lét. A lisztet elkeverem a tejföllel/tejszínnel és az egészet összeforralom..

